“Itt felteheti kérdését és megpróbáljuk megválaszolni” bejegyzéshez 6ozzászólás
Önellenőrzés a személyijövedelemadó-bevallásban
Noha a 2014. évi személyijövedelemadó-bevallás benyújtási határideje több mint két hónapja lejárt, azonban az esetlegesen tévesen kitöltött jövedelmi, adókedvezményi adatok javításáról intézkedni kell.
Önellenőrzésről akkor beszélhetünk, ha az adóalap, illetve az adó összege az eredeti bevallásban feltüntetett adóalaphoz, adóhoz képest változik. A személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás abban az esetben javítható önellenőrzéssel, ha a megállapított különbözet több mint 100 forint. Önellenőrzéssel a törvény által megengedett választási lehetőség alapján hozott döntés nem módosítható (például az átalányadózás választása, az 1+1 %-os rendelkezés).
A személyijövedelemadó-bevallás önellenőrzését az ’53-as nyomtatványon kell elvégezni, függetlenül attól, az alapbevallás módjától, formájától (például egyszerűsített bevallás, adónyilatkozat). A munkáltatói adómegállapítás önellenőrzése főszabály szerint a munkáltató kötelezettsége, annak adózó általi önellenőrzésére az ’53-as bevalláson csak kivételes esetekben kerülhet sor. Az önellenőrzés lényege a teljes adatcsere, ezért a bevallást helyes adataival kitöltve, teljes adattartalommal (az 1+1 %-os rendelkező nyilatkozat kivételével) meg kell ismételni.
Az adókülönbözet elszámolására az önellenőrzési lapok (16-01, 16-02, 16-03) szolgálnak. Ha a kötelezettség a bevallottnál kevesebb, negatív előjellel kell a különbözetet a 16-01-es lap megfelelő sorában feltüntetni. Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok javíthatók. Tehát, ha valaki például a 2014. és a 2013. évi bevallásában is talált adókötelezettséget érintő hibát, úgy a 1453, illetve a 1353-as nyomtatványokon külön-külön kell az önellenőrzést benyújtania.
Megnövekedett kötelezettség esetén önellenőrzési pótlékot is számítani kell, kivéve, ha a munkáltatótól hibásan, vagy késedelmesen kapott igazolás miatt kerül sor a bevallás önellenőrzésére. A pótlék számításához célszerű a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján található kalkulátor igénybevétele: http://nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/kalkulatorok/potlekszamitas
A fizetendő adót, és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot az önellenőrzés benyújtásáig kell megfizetni. Ha az önellenőrzés visszaigényelhető adót eredményez, annak más adónemre történő átvezetését vagy kiutalását a 1453-as bevallás 170-es lapjának kitöltésével lehet kérni. Az önellenőrzés lehetőségével az elévülési időn (5 év) belül akár többször is lehet élni, de ebben az esetben a nyomtatvány 16-01-es lapján az ismételt önellenőrzést X-szel jelölni kell.
Egyszerűsített foglalkoztatás tudnivalók
Egyszerűsített foglalkoztatással a vállalkozások alacsonyabb közteherfizetés mellett, alkalmi jelleggel alkalmazhatnak munkavállalót. Ez a foglalkoztatási forma a nyári hónapokban jellemzően a mezőgazdaság és az idegenforgalom területén biztosít lehetőséget a munkaerő bővítésre és munkanélkülieknek, másodállást keresőknek vagy a nyári szünidőben keresetre vágyó diákoknak is megkönnyíti a rövid távú munkavégzést.
Az alkalmi munka, a mezőgazdasági, illetve a turisztikai idénymunka elkezdéséhez elég a szóbeli megállapodás és a jogviszony bejelentése a NAV-hoz, melyet a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt, a 185-ös telefonszámon, vagy elektronikusan a 15T1042E adatlapon köteles megtenni. A felek megállapodása alapján azonban írásbeli munkaszerződés is köthető.
Az alkalmi munkavállaló ugyanannál a munkáltatónál legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy hónapon belül tizenöt napig, egy naptári éven belül kilencven napig dolgozhat.
A munkabér a felek megegyezésétől függ, de alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százalékát, garantált bérminimum esetén annak 87 százalékát kell fizetni. A munkáltató az alkalmi munkavállaló után 1 000 forint, a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunkás után 500 forint, a filmipari statiszta alkalmi munkája esetén 3 000 forint közterhet köteles fizetni naponta.
Az alkalmi munkavállalót nem terheli személyijövedelemadó-előleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség. Ha azonban az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel meghaladja a foglalkoztatás napjai számának és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér vagy garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének (2015-ben: 4 830 forint/nap vagy 5 620 forint/nap) szorzatát, akkor a meghaladó részt a munkavállalónak munkaviszonyból származó bérjövedelemként kell feltüntetnie az adóbevallásban, és az erre jutó adót meg kell fizetnie.
Fontos azonban, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás alapján nem válik biztosítottá a munkavállaló, így ha egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személy, akkor a továbbiakban is fizetnie kell havi 6 930, vagyis napi 231 forintot.
Időben kérjen jövedelemigazolást!
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal által kiállított jövedelemigazolás az előző adóévre vonatkozó, a magánszemély éves jövedelmét tanúsító igazolás. Az igazolás kiadásának határideje hat nap, ami adateltérés vagy hiányosság esetén meghosszabbodik. Ennek megfelelően amennyiben pályázathoz, támogatáshoz, ösztöndíjhoz szükséges, akkor érdemes azt – az említett határidővel számolva – korábban igényelni.
Jövedelemigazolás igényelhető személyesen az ország bármely ügyfélszolgálatán, postai úton, vagy elektronikusan az ügyfélkapun keresztül az IGAZOL nevű formanyomtatványon, vagy a NAV telefonos Ügyféltájékoztatási és Ügyintézői rendszerében szóban.
Az elkészült igazolásokat a személyesen vagy postai úton benyújtott, illetve a NAV Ügyfél- tájékoztató és Ügyintéző rendszerében igényelt kérelmek esetében a NAV papír alapon, az ügyfél kérésének megfelelően személyesen adja át vagy postai úton kézbesíti.
Az elektronikus úton kérelmezett jövedelemigazolást a NAV az adózó választása szerint elektronikus vagy postai úton küldi meg, vagy személyes megjelenés alkalmával adja át.
Szeptember 1-től hatályos a magáncsőd intézménye
2015. szeptember 1-jén a természetes személyek adósságrendezésével (ún. magáncsőd) kapcsolatban módosul az Art. oly módon, hogy az új szabály az adóhatóság méltányossági jogkörét bővíti a fizetési nehézségekkel küzdő személyek köztartozásainak könnyített rendezése érdekében.
Ez alapján magánszemély vagy egyéni vállalkozó esetében a fizetési könnyítés akkor is engedélyezhető, ha a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló hitelszerződés, kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló kötelezettségei törlesztőrészleteinek megemelkedése vagy az ezzel érintett hitelszerződés felmondása aránytalanul súlyos megterhelést jelent, továbbá az adósságrendezési eljárás során.
További változás, hogy a fizetési könnyítés (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyezése során felszámított pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Ilyen oknak tekintendő az is, ha a magánszemély vagy egyéni vállalkozó részére az adóhatóság a fizetési könnyítést pénzügyi intézménnyel szemben fennálló, hitelszerződés, kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján keletkezett fizetési kötelezettségei törlesztőrészleteinek megemelkedése vagy az említett szerződések felmondása miatt, vagy az általa kezdeményezett adósságrendezési eljárásra tekintettel engedélyezte.
NAV: mindig adóköteles a lakáskiadás
Minden esetben adózni kell a lakáskiadás után, függetlenül attól, hogy hosszabb időre vagy néhány vendégéjszakára adja bérbe az ingatlant a tulajdonos, az adózás módja viszont eltér – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
A tartós ingatlan-bérbeadáshoz nem kell adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Mivel a magánszemély általi, nem turisztikai célú bérbeadás áfamentes, a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt ki kell állítani, vagy legalábbis nyomon követhetően jegyezni kell a tulajdonos bevételét – áll a közleményben.
A bérbeadásból származó jövedelemnél negyedévenként adóelőleget kell fizetni, az adó mértéke 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig évi egymillió forint jövedelem felett 14 százalék.
A bevételből két módon lehet számítani a jövedelmet. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolt költségek – közüzemi számlák, felújítási költségek – és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítják meg a jövedelmet.
A turisztikai jellegű bérbeadás az egyéb szálláshely-szolgáltatás kategóriába tartozik, amely üzletszerű gazdasági tevékenységet, rendszerint nem huzamos jellegű, pihenésre szolgáló szálláshelyet és ezzel összefüggő szolgáltatásokat foglal magában. Az ingatlantulajdonosok ebben az esetben többféle tevékenységi forma és adózási mód közül választhatnak, a legtöbben adószámos magánszemélyként adnak szállást a vendégeknek. A szálláshely-szolgáltatás az adott település jegyzőjének engedélyéhez kötött és csak adószámmal lehet végezni – közölte a NAV.
A vállalkozások napokban aptak levelet levelet az adóhivataltól a havi járulékbevallások helyességének biztosítására vonatkozóan, nézzük meg, miért van ennek most kiemelkedő jelentősége!
A 2016-os adóévre vonatkozóan bevezetésre kerül az adóbevallási tervezet, amelyet a NAV többek között a nyilvántartásaiban szereplő kontroll-adatszolgáltatások adatai alapján állít össze. E tekintetben tehát az adatszolgáltatókra nézve kiemelt feladat az, hogy a havi járulékbevallások hibátlan adattartalommal legyenek beküldve és hiánytalanul, hiszen csak ezen adatszolgáltatások alapján tudja az adóhatóság a bevallási tervezetet elkészíteni.
2016-os adóévre vonatkozóan megszűnik az adónyilatkozat, az egyszerűsített adóbevallás, illetve az adóhatósági adó megállapítás is. 2017-ben a 2016-os adóévvel kapcsolatosan azoknak a magánszemélyeknek, – akik nem kértek munkáltatói adó megállapítást, vagy a munkáltató nem vállalta a bevallásuk elkészítését, – a NAV készíti el a személyi jövedelem adó bevallását.
Kiemelkedő jelentőséggel bír az adatszolgáltatás szempontjából a január havi járulékbevallás is, hiszen ebben a bevallásban kell majd jelölni, hogy kik azok a magánszemélyek, akik munkáltatói adómegállapítással éltek.
A rendelkezésre álló adatok alapján a NAV elkészíti és 2017. március 15-ig elérhetővé teszi az adóbevallási tervezetet.
Ha az adózó nem ért egyet az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, május 20-ig kijavíthatja, illetve kiegészítheti az erre a célra kialakított elektronikus felületen vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallást nyújthat be. A postai úton megküldött tervezetre is ez vonatkozik.
Ha a magánszemély adózó május 20-ig nem korrigál vagy nyújt be más módon bevallást, az adóbevallási tervezet általa benyújtott bevallásnak, a benne szereplő adó általa bevallott adónak minősül. Ha pedig valaki több bevallást is benyújt, akkor az első (ideértve a munkáltatói adómegállapítást is) minősül a bevallásának.
Köszönjük ha segíthettünk !
(Támogatásodat itt is megköszönöm: OTP 11773449-01500297-00000000)
vitaxtaxoffice 
Önellenőrzés a személyijövedelemadó-bevallásban
Noha a 2014. évi személyijövedelemadó-bevallás benyújtási határideje több mint két hónapja lejárt, azonban az esetlegesen tévesen kitöltött jövedelmi, adókedvezményi adatok javításáról intézkedni kell.
Önellenőrzésről akkor beszélhetünk, ha az adóalap, illetve az adó összege az eredeti bevallásban feltüntetett adóalaphoz, adóhoz képest változik. A személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás abban az esetben javítható önellenőrzéssel, ha a megállapított különbözet több mint 100 forint. Önellenőrzéssel a törvény által megengedett választási lehetőség alapján hozott döntés nem módosítható (például az átalányadózás választása, az 1+1 %-os rendelkezés).
A személyijövedelemadó-bevallás önellenőrzését az ’53-as nyomtatványon kell elvégezni, függetlenül attól, az alapbevallás módjától, formájától (például egyszerűsített bevallás, adónyilatkozat). A munkáltatói adómegállapítás önellenőrzése főszabály szerint a munkáltató kötelezettsége, annak adózó általi önellenőrzésére az ’53-as bevalláson csak kivételes esetekben kerülhet sor. Az önellenőrzés lényege a teljes adatcsere, ezért a bevallást helyes adataival kitöltve, teljes adattartalommal (az 1+1 %-os rendelkező nyilatkozat kivételével) meg kell ismételni.
Az adókülönbözet elszámolására az önellenőrzési lapok (16-01, 16-02, 16-03) szolgálnak. Ha a kötelezettség a bevallottnál kevesebb, negatív előjellel kell a különbözetet a 16-01-es lap megfelelő sorában feltüntetni. Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok javíthatók. Tehát, ha valaki például a 2014. és a 2013. évi bevallásában is talált adókötelezettséget érintő hibát, úgy a 1453, illetve a 1353-as nyomtatványokon külön-külön kell az önellenőrzést benyújtania.
Megnövekedett kötelezettség esetén önellenőrzési pótlékot is számítani kell, kivéve, ha a munkáltatótól hibásan, vagy késedelmesen kapott igazolás miatt kerül sor a bevallás önellenőrzésére. A pótlék számításához célszerű a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján található kalkulátor igénybevétele:
http://nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/kalkulatorok/potlekszamitas
A fizetendő adót, és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot az önellenőrzés benyújtásáig kell megfizetni. Ha az önellenőrzés visszaigényelhető adót eredményez, annak más adónemre történő átvezetését vagy kiutalását a 1453-as bevallás 170-es lapjának kitöltésével lehet kérni. Az önellenőrzés lehetőségével az elévülési időn (5 év) belül akár többször is lehet élni, de ebben az esetben a nyomtatvány 16-01-es lapján az ismételt önellenőrzést X-szel jelölni kell.
KedvelésKedvelik 1 személy
Egyszerűsített foglalkoztatás tudnivalók
Egyszerűsített foglalkoztatással a vállalkozások alacsonyabb közteherfizetés mellett, alkalmi jelleggel alkalmazhatnak munkavállalót. Ez a foglalkoztatási forma a nyári hónapokban jellemzően a mezőgazdaság és az idegenforgalom területén biztosít lehetőséget a munkaerő bővítésre és munkanélkülieknek, másodállást keresőknek vagy a nyári szünidőben keresetre vágyó diákoknak is megkönnyíti a rövid távú munkavégzést.
Az alkalmi munka, a mezőgazdasági, illetve a turisztikai idénymunka elkezdéséhez elég a szóbeli megállapodás és a jogviszony bejelentése a NAV-hoz, melyet a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt, a 185-ös telefonszámon, vagy elektronikusan a 15T1042E adatlapon köteles megtenni. A felek megállapodása alapján azonban írásbeli munkaszerződés is köthető.
Az alkalmi munkavállaló ugyanannál a munkáltatónál legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy hónapon belül tizenöt napig, egy naptári éven belül kilencven napig dolgozhat.
A munkabér a felek megegyezésétől függ, de alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százalékát, garantált bérminimum esetén annak 87 százalékát kell fizetni. A munkáltató az alkalmi munkavállaló után 1 000 forint, a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunkás után 500 forint, a filmipari statiszta alkalmi munkája esetén 3 000 forint közterhet köteles fizetni naponta.
Az alkalmi munkavállalót nem terheli személyijövedelemadó-előleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség. Ha azonban az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel meghaladja a foglalkoztatás napjai számának és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér vagy garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének (2015-ben: 4 830 forint/nap vagy 5 620 forint/nap) szorzatát, akkor a meghaladó részt a munkavállalónak munkaviszonyból származó bérjövedelemként kell feltüntetnie az adóbevallásban, és az erre jutó adót meg kell fizetnie.
Fontos azonban, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás alapján nem válik biztosítottá a munkavállaló, így ha egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személy, akkor a továbbiakban is fizetnie kell havi 6 930, vagyis napi 231 forintot.
KedvelésKedvelik 1 személy
Időben kérjen jövedelemigazolást!
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal által kiállított jövedelemigazolás az előző adóévre vonatkozó, a magánszemély éves jövedelmét tanúsító igazolás. Az igazolás kiadásának határideje hat nap, ami adateltérés vagy hiányosság esetén meghosszabbodik. Ennek megfelelően amennyiben pályázathoz, támogatáshoz, ösztöndíjhoz szükséges, akkor érdemes azt – az említett határidővel számolva – korábban igényelni.
Jövedelemigazolás igényelhető személyesen az ország bármely ügyfélszolgálatán, postai úton, vagy elektronikusan az ügyfélkapun keresztül az IGAZOL nevű formanyomtatványon, vagy a NAV telefonos Ügyféltájékoztatási és Ügyintézői rendszerében szóban.
Az elkészült igazolásokat a személyesen vagy postai úton benyújtott, illetve a NAV Ügyfél- tájékoztató és Ügyintéző rendszerében igényelt kérelmek esetében a NAV papír alapon, az ügyfél kérésének megfelelően személyesen adja át vagy postai úton kézbesíti.
Az elektronikus úton kérelmezett jövedelemigazolást a NAV az adózó választása szerint elektronikus vagy postai úton küldi meg, vagy személyes megjelenés alkalmával adja át.
KedvelésKedvelik 1 személy
Szeptember 1-től hatályos a magáncsőd intézménye
2015. szeptember 1-jén a természetes személyek adósságrendezésével (ún. magáncsőd) kapcsolatban módosul az Art. oly módon, hogy az új szabály az adóhatóság méltányossági jogkörét bővíti a fizetési nehézségekkel küzdő személyek köztartozásainak könnyített rendezése érdekében.
Ez alapján magánszemély vagy egyéni vállalkozó esetében a fizetési könnyítés akkor is engedélyezhető, ha a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló hitelszerződés, kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló kötelezettségei törlesztőrészleteinek megemelkedése vagy az ezzel érintett hitelszerződés felmondása aránytalanul súlyos megterhelést jelent, továbbá az adósságrendezési eljárás során.
További változás, hogy a fizetési könnyítés (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyezése során felszámított pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Ilyen oknak tekintendő az is, ha a magánszemély vagy egyéni vállalkozó részére az adóhatóság a fizetési könnyítést pénzügyi intézménnyel szemben fennálló, hitelszerződés, kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján keletkezett fizetési kötelezettségei törlesztőrészleteinek megemelkedése vagy az említett szerződések felmondása miatt, vagy az általa kezdeményezett adósságrendezési eljárásra tekintettel engedélyezte.
KedvelésKedvelik 1 személy
NAV: mindig adóköteles a lakáskiadás
Minden esetben adózni kell a lakáskiadás után, függetlenül attól, hogy hosszabb időre vagy néhány vendégéjszakára adja bérbe az ingatlant a tulajdonos, az adózás módja viszont eltér – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
A tartós ingatlan-bérbeadáshoz nem kell adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Mivel a magánszemély általi, nem turisztikai célú bérbeadás áfamentes, a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt ki kell állítani, vagy legalábbis nyomon követhetően jegyezni kell a tulajdonos bevételét – áll a közleményben.
A bérbeadásból származó jövedelemnél negyedévenként adóelőleget kell fizetni, az adó mértéke 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig évi egymillió forint jövedelem felett 14 százalék.
A bevételből két módon lehet számítani a jövedelmet. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolt költségek – közüzemi számlák, felújítási költségek – és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítják meg a jövedelmet.
A turisztikai jellegű bérbeadás az egyéb szálláshely-szolgáltatás kategóriába tartozik, amely üzletszerű gazdasági tevékenységet, rendszerint nem huzamos jellegű, pihenésre szolgáló szálláshelyet és ezzel összefüggő szolgáltatásokat foglal magában. Az ingatlantulajdonosok ebben az esetben többféle tevékenységi forma és adózási mód közül választhatnak, a legtöbben adószámos magánszemélyként adnak szállást a vendégeknek. A szálláshely-szolgáltatás az adott település jegyzőjének engedélyéhez kötött és csak adószámmal lehet végezni – közölte a NAV.
KedvelésKedvelik 1 személy
Kontroll-adatszolgáltatások
A vállalkozások napokban aptak levelet levelet az adóhivataltól a havi járulékbevallások helyességének biztosítására vonatkozóan, nézzük meg, miért van ennek most kiemelkedő jelentősége!
A 2016-os adóévre vonatkozóan bevezetésre kerül az adóbevallási tervezet, amelyet a NAV többek között a nyilvántartásaiban szereplő kontroll-adatszolgáltatások adatai alapján állít össze. E tekintetben tehát az adatszolgáltatókra nézve kiemelt feladat az, hogy a havi járulékbevallások hibátlan adattartalommal legyenek beküldve és hiánytalanul, hiszen csak ezen adatszolgáltatások alapján tudja az adóhatóság a bevallási tervezetet elkészíteni.
2016-os adóévre vonatkozóan megszűnik az adónyilatkozat, az egyszerűsített adóbevallás, illetve az adóhatósági adó megállapítás is. 2017-ben a 2016-os adóévvel kapcsolatosan azoknak a magánszemélyeknek, – akik nem kértek munkáltatói adó megállapítást, vagy a munkáltató nem vállalta a bevallásuk elkészítését, – a NAV készíti el a személyi jövedelem adó bevallását.
Kiemelkedő jelentőséggel bír az adatszolgáltatás szempontjából a január havi járulékbevallás is, hiszen ebben a bevallásban kell majd jelölni, hogy kik azok a magánszemélyek, akik munkáltatói adómegállapítással éltek.
A rendelkezésre álló adatok alapján a NAV elkészíti és 2017. március 15-ig elérhetővé teszi az adóbevallási tervezetet.
Ha az adózó nem ért egyet az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, május 20-ig kijavíthatja, illetve kiegészítheti az erre a célra kialakított elektronikus felületen vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallást nyújthat be. A postai úton megküldött tervezetre is ez vonatkozik.
Ha a magánszemély adózó május 20-ig nem korrigál vagy nyújt be más módon bevallást, az adóbevallási tervezet általa benyújtott bevallásnak, a benne szereplő adó általa bevallott adónak minősül. Ha pedig valaki több bevallást is benyújt, akkor az első (ideértve a munkáltatói adómegállapítást is) minősül a bevallásának.
Köszönjük ha segíthettünk !
(Támogatásodat itt is megköszönöm: OTP 11773449-01500297-00000000)
KedvelésKedvelik 1 személy